A legkorábbi magyar országzászló (1618) már látható Fraknón

1 fraknoGondos restaurálást követően Fraknó várában (ma Forchtenstein, Ausztria) kiállították az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza által felfedezett és azonosított legkorábbi magyar koronázási országzászlót, amelyet a történész 2012. július 19-én tekintett meg Florian T. Bayer kurátor kíséretében. A kismartoni Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt) tulajdonában lévő magyar nemzeti kincset a Fraknó várát megszerző, későbbi híres nádor (1625–1645), Esterházy Miklós vitte II. Ferdinánd király (1619–1637) koronázási szertartásán, 1618. július 1-jén Pozsonyban.


A lenyűgöző méretű zászló a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlaja, amelynek méltán lenne helye nemzeti ünnepeinken történelmi zászlóink sorában. Ezen ugyanis éppen az a magyar államcímer látható, mint napjainkban minden magyar ember hivatalos iratain, azaz az osztott címerpajzson a vörös-ezüst vágások, illetve a zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszt, a pajzs tetején a Szent Korona egyik legszebb 17. századi ábrázolásával.
3 frakno2 frakno6 frakno7 fraknoA Fraknó várában nemrég megnyílt új állandó kiállítás másik frissen bemutatott büszkesége a magyar trónt ténylegesen sohasem betöltő Habsburg IV. Ferdinánd király 1647. június közepi pozsonyi koronázási ceremóniáján – a nádorfi, Esterházy László által – vitt Horvátország-zászló. Ez a történeti horvát állam eddig ismert legrégebbi, fennmaradt állami lobogója. Míg a magyar országzászló részletes története a Galavics Géza akadémikus előtt tisztelgő kötetben nemrég napvilágot látott (a tanulmányt ide kattintva lehet letölteni), a Horvát Királyság zászlajának tudományos feldolgozása hamarosan a neves horvát történésznek, Milan Kruheknek készülő ünnepi kötetben olvasható majd.4 frakno8 frakno
A mindenekelőtt koronázásokkal kapcsolatos műtárgyakra fókuszáló kétnapos tárlatvezetés során a kutatócsoport vezetője a fraknói gyűjtemények (kincstár, családi ősgaléria, új Turcica-kiállítás, levéltár, fegyvertár stb.) mellett megtekintette a kismartoni kastély régi és új kiállításait is. Itt a Lendület-projekt szempontjából a Nagyterem (ma Haydn-terem) 17. század második feléből származó freskósorozata érdemel kiemelt figyelmet és igényel további kutatásokat. Esterházy Pál nádor (1681–1713) ugyanis e gyönyörű helyiségben a Magyar Korona országainak egyik legsokrétűbb és legkülönlegesebb allegorikus sorozatát festettette meg, ahol minden egyes társ-, csatolt és igényországot egy-egy nőalak jelenít meg. A Fraknón és Kismartonban látottak újabb „lendületet” adhatnak a kutatócsoport számára.

10 kismarton11 kismarton

Közelgő eseményeink

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata