Pálffy Géza előadása a bécsi harmincéves háború-konferencián

Palffy Geza eloadast tartIntézetünk tudományos tanácsadója és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza 2018. október 17–19-én rész vett azon a nagyszabású, Die Habsburgermonarchie und der Dreißigjährige Krieg című konferencián, amelyet a Bécsi Egyetem Történettudományi Intézete és az Osztrák Tudományos Akadémián működő Institut für Neuzeit und Zeitgeschichtesforschung der ÖAW a nagy európai háború kirobbanásának 400. évfordulója alkalmából szervezett. A Wiener Stadt- und Landesarchiv új épületében megrendezett konferencia programja itt tekinthető meg.

Pálffy Géza igen kedvező fogadtatásban részesült nagyelőadását a konferencia első szekciójában (Krieg und Kriegsereignisse in der Hasburgermonarchie) Ein vergessenes Territorium des Dreißigjährigen Krieges? Die Länder der ungarischen Krone im großen Krieg Europas: Forschungsresultate und -desiderata címmel tartotta. Kollégánk előbb bemutatta a nemzetközi és magyar tudományosság eddigi legfontosabb narratíváit, kutatási problémáit, eredményeit és érintkezésének lehetőségeit-nehézségeit. Majd referátuma második nagy egységében a magyarországi hadi és politikai események, elsősorban Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratait (1619, 1621, 1623, 1626, 1644, 1645) vizsgálva arra kereste a választ, hogy a háború idején miként változtak meg a Magyar Királyság 16. századi kulcsfontosságú szerepkörei (védőbástya, éléskamra és fontos jövedelemforrás) a Habsburgok összetett államában. Végül a neves német történész, Johannes Burkhardt nyomán az előadó kísérletet tett a rendkívül sokszínű fejedelmi hadjáratok tipologizálására és a magyar rendi politika lehetőségeinek elemzésére.

Az új vizsgálatok alapján összességében megállapítható: a hosszú háború idején a Magyar Királyság csökkenő szerepkörökkel (megfogyatkozott területtel és jövedelmekkel, háborús-gazdasági válsággal, gyakori polgár- és vallásháborús helyzettel, megromlott közállapotokkal), ám az 1622. évi soproni és 1647. évi pozsonyi koronázódiétákon kötött Habsburg–magyar kiegyezéseknek köszönhetően számottevően megerősödött rendiséggel maradt része a 17. századi közép-európai Habsburg-államkonglomerátumnak. Így a harmincéves háború alatt bekövetkezett alapvető változások hosszú távon határozták meg Bécs és Magyarország kapcsolatrendszerét, valamint a történeti magyar állam históriáját.

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata