Megjelent a Rubicon Szent Korona-száma

Rubicon 2018 Korona BoritoAz Intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport a tudományos kutatások mellett meghatározó feladatának tekinti, hogy a legfrissebb kutatási eredmények széles körben eljussanak a nagyközönséghez. Ezt a célt szolgálja a Rubicon folyóirat 2018. évi 7–8. duplaszáma (A Szent Korona hazatérései, 1205–1978), amely – a tavalyi koronázás-szám különleges folytatásaként – ismét a Lendület-projekttel együttműködésben készült. A korona 1978. évi hazaérkezésének 40. évfordulója alkalmából megjelent szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

A több mint 160 oldalas, számos eddig közöletlen képpel és színes térképpel gazdagított folyóiratban a korona hazatéréseit bemutató „Lendületes” tanulmányok a duplaszám mintegy kétharmadát teszik ki (A többi írás a Veritas Történetkutató Intézet munkatársainak tollából a felségjelvény 20. századi históriájához és a Szent Korona-tanhoz kapcsolódik). Mivel ez ideig nem jelent meg olyan koronatörténet, amely az összes külföldről történt hazatérést (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853, 1978) számba vette volna, a kiadvány kiemelkedő jelentőséggel bír, s jól mutatja az Akadémián folyó bölcsészettudományi kutatások társadalmi hasznosulását, hiszen a Szent Korona történetének megismerése az egész magyar társadalom alapvető érdeke. A tizenegy hazahozatalból nyolcat – szisztematikus kutatómunkára építve – Intézetünk munkatársai, időrendben haladva Zsoldos Attila, Skorka Renáta, Pálosfalvi Tamás, Pálffy Géza és Soós István dolgoztak fel, míg a szám térképeit Nagy Béla kollégánk készítette.

A korona külföldről való hazaérkezéseinek feltárása alapvető újdonságokkal gazdagítja legfőbb nemzeti kincsünk históriáját, hiszen olyan meghatározó kérdésekre ad választ, mint például mikor és mennyi időt volt távol a felségjelvény; milyen messzire menekítették és mely országokban járt; mik voltak a külföldre vitelek és a hazatérések okai; vagy valóban törvénytelenek voltak-e a korona elvételei, miként a közvélekedés gyakran tartja. Emellett a koronázási jelvények hazahozatalainak feltérképezése Magyarország köztörténetének alaposabb megértését is elősegíti, hiszen az 1463., 1608., 1790., 1853. és 1978. évi hazaérkezés több tekintetben sorsfordítónak tartható, miközben az 1608. és 1790. évi események joggal nevezhetők a kora újkori magyar történelem mérföldköveinek. A külföldről való hazatéréseken túl a folyóirat – a Kutatócsoport vezetőjének tollából – bemutatja a koronázási ékszerek talán legkülönlegesebb belföldi utazását is, amikor azok Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában 1620–1622-ben a fél országot bejárták.

A folyóirat 2018/7–8. duplaszámának ára 995 Ft. Megvásárolható minden nagyobb újságárusnál és megrendelhető az itt olvasható információk alapján. A Szent Korona tizenegy hazatéréséről még alaposabban és bővebben a Kutatócsoport 2018 őszén megjelenő szakmai tanulmánykötetéből (A korona hazatér. Tanulmányok a Szent Korona Magyarországra való tizenegy visszatéréséről) tájékozódhatnak majd az érdeklődők.

 

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata