Megjelent a Történelmi Szemle legújabb száma

 

Részletek a tanulmányokból:

„Mindez arra inspirált, hogy elővegyem egy évtizedesnél is régebbi kéziratom, s az újabb szakirodalommal kiegészítve folytassam a gondolatmenetet, amit a 2002. évi III. szegedi steppetörténeti konferencián tartott előadásom végén abbahagytam: »egy rendszeresen [külföldi] hadjáratokat indító állam külpolitikai és gazdasági érdekei, valamint a résztvevők meggazdagodási vágya nem feltétlenül került egymással ellentmondásba – legalábbis a Krími Kánság esetében biztosan nem. A kalandozó hadjáratok funkcióinak vizsgálatakor természetesen csak akkor lehet tekintetbe venni a Krími Kánság diplomáciájának tanúságait a 9–10. századi magyarok esetében, ha feltesszük, hogy már náluk is létezett – legalább – a Krími Kánságéhoz hasonló hatalmi szerkezet.«” (B. Szabó János: Árpád honfoglalóinak 9–10. századi hatalmi szervezete)

 

„E tanulmány a XII. Ince pápa és a Habsburg-udvar kapcsolatát vizsgáló kutatásaink keretében a törökellenes háborúval összefüggő szentszéki felvetések egy érdekes epizódját tárgyalja közelebbről. Hannover választófejedelemségre történő emelésével összefüggésben ugyanis Sebastiano Antonio Tanara bécsi nunciusnak a szentszéki Államtitkársággal folytatott levelezésében felmerült, hogy a Magyar Királyságot is választófejedelemségi rangra emeljék. Ennek kapcsán először a hannoveriek törökellenes háborúban történő szerepvállalását vizsgáljuk meg röviden, majd a Szentszék és Bécs közötti diplomáciai viszonyt a hannoveri ügy tükrében, és ezzel összefüggésben a Magyar Királyságot érintő tervvel kapcsolatos érveket és ellenérveket, valamint azok megalapozottságát.” (Mihalik Béla Vilmos: A Szentszék és a magyar választófejedelemség gondolata)

 

„A mű szerzőjének személyét – számos ezzel kapcsolatos elmélet ellenére – ez idáig nem sikerült teljes bizonyossággal azonosítani. A szöveg műfaja – mint egyfajta síron túli üzenet – önmagában is számos kételyt támaszthat, amelyekre már a felvilágosodás szerzői is felhívták a fi gyelmet. A bizalmas jellegű, néhol a közvéleményt is meghökkentő eszméket tartalmazó szöveg megjelentetése a pfalzi örökösödési háborút lezáró ryswicki béke évében (1697) természetesen nem nevezhető véletlennek, és az is nyilvánvaló, hogy ez ekkor elsősorban a francia külpolitika érdekeit szolgálta. E körülmények természetesen jogos kételyeket támaszthatnak a szerző személyével kapcsolatban is. E tanulmány keretei között nem kívánok állást foglalni ebben a kérdésben, viszont lényegesnek tartom a műben található fontosabb gondolatok összefoglaló közlését, amelyek további izgalmas kérdéseket vethetnek fel.” (Tóth Ferenc: Egy felvilágosult uralkodó gondolatai a felvilágosodás előtt)

 

„A fiatal történész 1930. október 15-én, az esti órákban érkezett Párizsba. Volt már némi rutinja a külföldi ösztöndíjak kezelésében: az 1929/1930-as tanévet a bécsi Collegium Hungaricumban töltötte, ahol Angyal Dávid irányítása alatt ismerkedett a bécsi levéltárakkal. Doktori értekezése 1930 folyamán jelent meg a Századokban. Párizsi érkezése nem sikerült valami fényesen. Angyalnak még csak tapintatosan annyit írt, hogy a számára lefoglalt szállást nem tudta elfoglalni, mert oda »tulajdonképpen csak bepillantottam, mert ott már egyéb körülmények miatt vált tárgytalanná lakásom«” (Ablonczy Balázs: Baráth Tibor párizsi évei, 1930–1939)

 

„Forrásoknak tehát bővében vagyunk, mégis jobbára mindmáig tisztázatlan, hogy 1. miként szerveződtek, kikből rekrutálódtak a két világháború közötti falukutató műhelyek? A nemzedéki összetartozáson túl melyek voltak a műhelyszerű működést elősegítő egyéb tényezők? 2. A tudományos/politikai elit két reprezentáns alakja, Sík Sándor és Teleki Pál által vezetett magyarországi cserkészmozgalom mennyiben kínált védőburkot a Horthy-kor társadalmi és gazdasági rendjét feszegető falukutatói érdeklődéshez? 3. Miként magyarázható, hogy a jobbára közös célok ellenére – különösen 1945 után – politikailag a legkülönfélébb irányokban tájékozódtak a falukutatók? 4. Végül: mi is a falukutatás, s miként viszonyul a szociográfiához? Paraszti emancipációt sürgető ifjúsági mozgalom vagy vidékfókuszú társadalomtudomány? Nem áll módomban e kérdések megválaszolása, arra azonban törekszem, hogy– a Bartha-féle problematikát szem előtt tartva – legalább röviden refl ektáljak ezekre.” (Horváth Gergely Krisztián: Szempontok a két viláhgáború közötti falukutatók vizsgálatához)

 

 

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata