Megjelent a Történelmi Szemle 2015. évi 4. száma


Részletek a tanulmányokból.

„A kincstartó feladatköre nem volt gazdaságirányítói szerep, ezért a kincstartóság nem is vált bárói méltósággá ez időben – ezzel magyarázható, hogy a kincstartó a méltóságsorokból is kimaradt –, de mindenképpen bizalmi tisztség volt. Azt azonban, hogy a kincstartó kezdetben a tárnokmester alárendeltje lett volna, semmi sem igazolja, és valójában semmi sem tette szükségessé. Az, amit a tárnokmester az Anjouk alatt elveszített korábbi gazdasági szerepéből, a tárnokok, így a királyi birtokok feletti felügyelet, az onnan befolyt jövedelmek kezelése lehetett. A királyi birtokok felügyeletében a kincstartóhoz csak az adminisztratív teendők kerültek."/Weisz Boglárka: Ki volt az első kincstartó?/

„Az Országgyűlési Könyvtár munkatársainak munkájaként a közelmúltban megjelent az 1848–2002 közötti magyar országgyűlések elnökeinek változatos nyomtatott forrásanyagot felhasználó, hiánypótló életrajzgyűjteménye, az életutak átfogó elemzése azonban még várat magára. Ehhez a történeti korszakokat átívelő elemzéshez tanulmányom a dualizmus kori főrendiház vezető tisztségviselői rekrutációjának (kiválasztási szempontjainak), főrendiházi funkcióinak és tevékenységének bemutatásával kíván hozzájárulni." /Tóth-Barbalics Veronika: A dualizmus kori főrendiház elnökei és alelnökei/

„Az alábbi tanulmány célja a szlovák sajtó lehetőségeinek, önmozgásának, másrészt az uralkodó körök – a kormányzat, a vármegyei elit és a megyei magyarosító szellemű lapok – elvárásainak és lépéseinek áttekintése a nagy háború éveire összpontosítva. A kérdés természetesen túlnő a sajtótörténet határain: egy társadalomfejlődésében, főként elitképzésében gátolt, korlátozott politikai palettával rendelkező etnikum esetében a periodikumok még inkább a véleménycsere, a viták, az össznemzeti diskurzus elsődleges tereként szolgálnak." /Ábrahám Barna: Szlovák sajtó és kormányzati sajtópolitika a nagy háború évei alatt/

„Európa középső és keleti területein a 20. század történetét végigkísérte a földtulajdon-viszonyokba való ismétlődő állami beavatkozás. Az I. és a II. világháborúnak is fontos szerep jutott e folyamatban, hiszen mindkettőt földreformok követték. A jelen tanulmányban a földreform fogalma alatt olyan törvényileg szabályozott folyamatot értek, amely a tulajdoni vagy használati viszonyok megváltoztatása révén módosítja az adott földbirtokstruktúrát." /Varga Zsuzsanna: Földreformok a II. világháború után Közép- és Kelet-Európában/