Tudás, tájkép, nemzet és birodalom. A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850–1945 

NKFIH FK 128978

Projekt kezdete: 2018. október  1.

Projektvezető: Demeter Gábor

A kutatócsoport tagjai: Balogh Róbert, Bodovics Éva, Eszik Veronika, Ginelli Zoltán

A kutatás során arra keressük a választ, hogyan hatott egymásra természet és ember viszonyainak lokális  dinamikája ill. a természettudományos megismerés milyen hatást gyakorolt az etnikai hierarchiákról alkotott képzetekre illetve az államhatalom kiterjesztésére (és fordítva).

Kiinduló hipotézisünk, hogy noha a 19. századi magyar állami beavatkozások valóban képesek voltak megváltoztatni a tájhasználat helyi mintázatait, de ezek a döntések sokszor tárgyalásos úton születtek, és hatásukat évtizedek elteltével érték el. Szintén fontos kérdésfelvetésünk, hogy a helyi ökológiai válságok hozzájárultak-e az állami jelenlét megerősödéséhez, és a természeti jelenségek tanulmányozásának intézményesítéséhez és centralizációjához, esetleg új helyi intézmények és megküzdési stratégiák kiformálódásához. Harmadik hipotézisünk szerint a természettudományos tudástermelés hozzájárult a nemzeti és etnikai hierarchiákon alapuló ideológiák kibontakozásához, elsősorban a pusztuló vagy „elmaradott” lokális területek válságjelenségeinek tudományos felmérése által.

A tájképpel, nemzettel és ökológiai válsághelyzetekkel kapcsolatos gondolkodás tehát felfogásunk szerint összefonódik. A tájátalakítás hátterében megbúvó lehetséges okok közül hármat kívánunk részletesebben vizsgálni: 
1. tájátalakítás mint a létbiztonság megteremtésének eszköze (adaptivitás)
2. tájátalakítás mint a természeti erőforrások kiaknázásának eredménye: a táj mint árucikk (indusztrializáció-kapitalizáció)
3. tájátalakítás mint a politikai-ideológiai célok megvalósításának eszköze (nacionalizáció)

Kereszténység és iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16−17.

NKFIH 129236

Projekt kezdete: 2018. szeptember 1.

Projektvezető: Molnár Antal

A kutatócsoport tagjai: Ács Pál, Székely Gábor, Újlaki-Nagy Réka.

A projekt az európai történelemnek a keresztény–iszlám együttélés szempontjából leginkább meghatározó korszakával foglalkozik. Az Oszmán Birodalom délkelet-európai offenzívája a 16−17. században az itt élő közösségek részéről túlélési és ellenállási stratégiák kialakítását kényszerítette ki. A kutatók célja ezeknek az ellentétekre és kapcsolódásokra épülő stratégiáknak, a keresztény–zsidó–muszlim vallási rendszerek határán megszülető kulturális és szellemi interakcióknak a tág spektrumú bemutatása. A csoport tagjai eddig ismeretlen levéltári források feltárásával és kiadásával, valamint a témába vágó tanulmányok és monográfiák elkészítésével az iszlám világgal kapcsolatba lépő keresztény intézmények és közösségek mikroszintű vizsgálatát kívánják elvégezni. A források az ellenállás és a beilleszkedés különböző módozataiból származnak, politikai és szellemi küzdelmek, találkozások írásos lenyomatai.

Az iszlám világ és a zsidó–keresztény gyökerekkel rendelkező nyugati civilizáció közötti jelenkori konfliktusok megértéséhez az ellentét történelmi távlatainak ismerete elengedhetetlen. A projekt ehhez kíván  hozzájárulni oly módon, hogy a muszlim-keresztény viszony egyre inkább leegyszerűsödő képét a történelmi tapasztalat sokszínűségében mutatja be. A történetiséget figyelembe vevő megközelítésmód a nemzetközi kutatásban is kiemelten hangsúlyos ugyan, de éppen az elmúlt évtized vonatkozó publikációi tették nyilvánvalóvá, hogy a délkelet-európai és a magyar kutatók részvétele nélkül a nemzetközi kutatási programok nem lehetnek sikeresek. A magyar történelmi tapasztalatot ugyanis nyelvi és kulturális akadályok miatt külföldön csak igen korlátozottan tudják integrálni. Emiatt a jelen kutatási projekt mind a hazai, mind pedig a szélesebb nemzetközi tudományos kontextusban fontos szerepet fog játszani.

Magyar Várostörténeti Atlasz

NKFI (OTKA) K 116594

2016. január 1.–2019. december 31.

Témavezető: Szende Katalin

Kutató: Szilágyi Magdolna

Kapcsolattartás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., (1) 224-6700/653

2016 januárjától a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben folytatódik a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Magyar Várostörténeti Atlasz című kutatási projekt. A magyarországi kutatás 2004-ben kapcsolódott be az európai városatlaszok programjába Kubinyi András akadémikus vezetésével. Ekkor négy város (Buda 1686-ig, Sopron, Sátoraljaújhely, és Kecskemét) feldolgozása kezdődött meg a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Városatlasz Munkabizottságának előírásai szerint a Történettudományi Intézetben. 2010 és 2013 között Szende Katalin vezetésével további hat város (Buda, Kőszeg, Miskolc, Szeged, Pécs, Vác) tértörténetének feldolgozására került sor, melyhez ezúttal a Közép-európai Egyetem Medievisztika Tanszéke biztosította az intézményi hátteret. Az idei évben a Történettudományi Intézetéhez visszakerülő, harmadik várostörténeti OTKA-projekt célja az öt újabb magyar város (Óbuda, Székesfehérvár, Pápa, Szekszárd, és Nyírbátor) helyrajzi és településmorfológiai vizsgálatai mellett a korábbi években elvégzett kutatások eredményeinek publikálása lesz. A kiadásra váró atlaszok a sorozat eddig megjelent köteteihez hasonlóan áttekintő térképekből; a helyrajzi változásokat bemutató fejlődési fázis térképekből; a sajátos jelenségeket bemutató tematikus térképekből; valamit történeti-topográfiai tanulmányból és adattárból állnak majd. Az egységes elvek alapján összeállított kötetekben feldolgozott városokat az országos területi lefedettség mellett a településtípusok és jogállás szerinti változatosság jellemzi, így az atlaszok az egyes városok történeti, régészeti, műemlékvédelmi, társadalomtörténeti kutatásain és várostervezési munkáin túl, az összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz is kiváló alapot jelenthetnek majd. 

OTKA K 108670

2013. szeptember 1.–2017. augusztus 31.

Vezető kutatók: Gyáni Gábor és Dávidházi Péter

Elérhetőség:
MTA BTK Történettudományi Intézet
1250 Budapest, Pf. 9.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A nacionalizmus kutatása az 1980-as években született alapvető elméleti munkák óta virágzik szerte a világon. Bár a nacionalizmus jelenségét számos, olykor egymásnak is ellentmondó elmélet próbálta meg értelmezni, a teoretikusok megegyeznek abban, hogy a kultúrának kiemelt jelentősége van a nemzetépítések történetében. Magyarországon eddig a nemzetépítés kulturális vetületeiről azonban átfogó, interdiszplináris kutatás nem készült, bár egyes humán tudományágak képviselői már elkezdték saját szakterületüknek a nemzetépítés történetébe ágyazott múltját feltárni.
Ennek a kutatási projektnek az az elsődleges célja, hogy a nemzetépítés és a humán tudományok, illetve művészetek diskurzusa közötti összefüggést feltárja. Másodszor a tudományok és műveszetek professzionalizációjának folyamatát vizsgálja, mivel az intézményrendszer kiépülése nyilvánvalóan a nemzet- és államépítés tágabb folyamatában értelmezhető. A harmadik cél a tudományok és műveszetek által produkált emlékezethelyek elemzése.
A kutatócsoport eredményeit magyar és angol nyelvű konferenciákon, a Korall és a Hungarian Historical Review c. folyóiratokban, monográfiákban, illetve magyar és angol nyelvű tanulmánykötetekben közli.

A Médiatanács Médiatudományi Intézetének támogatásával új kutatócsoport alakult 2012 júliusában a médiajog és a médiatörténet kutatására a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A 15 tagú kutatócsoport vezetője Koltay András. A kutatócsoport olyan tudományterületen fejti ki tevékenységét, amelyek szorosan kapcsolódnak a médiához; a kutatások meghatározó területe a történet- és jogtudomány. A kutatócsoport tagjai több tudományág képviselőiből kerülnek ki, egyaránt helyet kapnak benne médiajoggal, sajtótörténettel, sajtóhoz kapcsolódó társadalomtudományokkal, folklórral foglalkozó szakemberek. 2012 szeptembere óta folyik a kutatási tervek előkészítése, a csoport munkájának megtervezése. A kutatócsoport a témához kapcsolódó tanulmányok, konferencia- és tanulmánykötetek, monográfiák elkészítését és kiadását, valamint konferenciák szervezését tartja feladatának.

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata