Adatbázisok/Adattárak

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja adatbázisokkal/adattárakkal is segíti a történeti kutatásokat. Ezek itt érhetőek el az adott link alatt.

 

A hétköznapi élet története blog

Tudósportál

Online könyvtári katalógus

Stark Tamás: Civilek elhurcolása Budapestről

A második világháború során mintegy 600 ezer magyar állampolgár került szovjet fogságba. A „hadifoglyok” közel harmada civil elhurcolt volt.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor eltűnt hozzátartozók felkutatását, kiszabadítását kérő levelek, valamint az egyes településen lezajlott elhurcolásokról szóló beszámolók ezrei érkeztek a Külügyminisztériumba. 

A hozzátartozók és a települések vezető testületei által készített kérvényeket a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztálya dolgozta fel és továbbította a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, melynek munkájában a nyugati missziók, leginkább csak megfigyelőként vettek részt. A civilek elfogását és a Szovjetunióba szállítását bizonyító adatok bemutatásával a magyar kormány nem tudta gyorsítani a repatriálás folyamatát, de az összegyűjtött 478 doboznyi, a Magyar Nemzeti Levéltár gondozásában álló anyag, megőrizte az utókor számára az elhurcolás történetét.

A többtízezernyi dokumentumot tartalmazó gyűjtemény javát azok a Külügyminisztérium által terjesztett kérdőívek teszik ki, amelyeket a hozzátartozók töltöttek ki.

Az elhurcolás történetének kutatása szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a 19 kérdést tartalmazó kérdőíveken két kérdés is foglalkozik az elhurcolás körülményeivel. Ez utóbbi kérdéseknek köszönhetően nagyon sok esetben meghatározhatóvá vált az elhurcolás időpontja és helyszíne. A kérdőív kitöltője esetenként azt is közölte, hogy az adott településről, épületből összesen hány embert vittek el. 

Mivel a magyar civil elhurcoltaknak mintegy a fele Budapesten került „hadifogságba”, a kérdőívek zöme a fővárosban lezajlott elhurcolásokról tudósít.

A Hadifogoly Osztály hatalmas anyagának feldolgozását a 2015 és 2017 között lezajlott Gulág-emlékév keretében az EMMI által nyújtott  GUL-15-E-0008 számú támogatás tette lehetővé. A kutatómunka során több mint kétezer olyan budapesti címet sikerült azonosítani, ahonnan civileket vittek el az ostrom alatt, vagy a harcok befejezése után.

Az összegyűjtött, Excel táblázatba rendezett címeket és egyéb adatokat Vizi Dávid informatikus segítségével térképen is sikerült megjeleníteni. A térképen naponként lehet követni, hogy mikor, honnan vittek el civileket.