A Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Intézete keretein belül működő Horvát Történeti Intézet évkönyvének (Radovi Zavoda za hrvatsku povijest Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu) legújabb számában több cikk is foglalkozik Mátyás uralkodásával, Horvátország helyével Mátyás államában, valamint a korabeli reneszánsz és humanizmus kérdésével.

Jakó Klára, a Tudományos információs témacsoport szomszédsági részlegének munkatársa összeállította az újkorra vonatkozó legfrissebb román nyelvű kiadványok listáját. A bibliográfiában a 2005 és 2013 között megjelent legfontosabb, e korszakra vonatkozó kiadványok kaptak helyet.

Dejan Mikavica, az Újvidéki Egyetem történelem tanszékének vezetője több mint egy évtizede kutatja a magyarországi szerbek újkori történetét. Az utóbbi években több könyvet publikált a vajdasági szerbek jogállásáról (A Szerb Vajdaság a Habsburg-monarchiában 1690–1920. A Dunától és Szávától északra lakó szerbek állam- és autonómiaeszméje, 2005), illetve a szerbek kiemelkedő politikusairól: Svetozar Miletićről (2006), Mihailo Polit Desančićról (2007), Laza Kostićról (2011). Emellett közreműködött Miletić írásainak kiadásában. Legújabb könyve (Srpsko pitanje na Ugarskom saboru 1690–1918. [A szerbkérdés a magyar országgyűlésben, 1690–1918.] Novi Sad, Filozofski fakultet, Odsek za istoriju, 2011. 288 p.) a magyar törvényhozásnak a szerbkérdéshez fűződő viszonyát vizsgálja, illetve a szerb nemzetiségű képviselők tevékenységét mutatja be a magyar országgyűlésben.

Dragoş Sdrobiş 2011-ben megjelent tanulmányában (Naţional şi naţionalism în educaţia românească interbelică [1918–1939]. [Nemzeti jelleg és nacionalizmus a két világháború közötti romániai oktatásban] In: Anuarul Institutului de Istorie „George Bariţiu” din Cluj-Napoca. L. Series Historica 2011, Editura Academiei Române, 341–354.] az oktatást a nemzeti identitás újrafogalmazásának fő eszközeként vizsgálja az első világháborút követő Romániában. A versailles-i békeszerződések utáni helyzetben a románságnak, amely nemzetállamban kívánt élni, szembesülnie kellett a nemzeti kisebbségek országon belüli súlyával. Válaszként a kialakult identitásválságra teret nyert a nacionalista diskurzus.