Átfogó, az egész szakmát mozgósító történész világkongresszusok szervezésének ötlete először a 19. század végén merült fel, s 1898-ban a Vilma holland királynő koronázása alkalmából rendezett nagyszabású rendezvénysorozathoz kapcsolódott az első, mintegy 300 fős, főleg diplomáciatörténészeket mozgósító hágai összejövetel.

Párizs (1900), Róma (1903), Berlin (1908) és London(1913) után a világháború miatti 10 esztendős szünetet követően a brüsszeli konferencián vetődött fel az ötlet, hogy létrehozzanak egy nemzetközi szervezetet, amely szakmailag színvonalasabbá, kiegyenlítettebbé tenné a kongresszusok előkészítését. 1926-ban Genfben a Rockefeller Alapítvány anyagi támogatásával alakult meg a Történeti Tudományok Nemzetközi Bizottsága (Comite International des Sciences Historiques, rövidítve CISH, közkeletűbb magyar nevén a Történész Világszövetség) 19 európai, illetve észak-amerikai ország nemzeti történész bizottságai részvételével. (Egyéni tagságra nem volt és ma sincs lehetőség.) A belga Henri Pirenne, a középkori gazdaság- és társadalomtörténet megújítója, aki az első világháború idején két évig németországi internálásban volt, meghatározó szerepet játszott a szervezésben. Ő kezdeményezte egy új gazdaságtörténeti folyóirat kiadását is, s ebből az ötletből született a világ mára egyik legtekintélyesebb történettudományi folyóirata, az Annales d’histoire économique et sociale (mai címén Annales. Histoire, Sciences sociales). Bár az alakuló ülésen magyar történész nem vett részt, a CISH irányító testületében 1933 és 1938 között meghatározó szerepet játszott Domanovszky Sándor és a szervezet párizsi irodájában dolgozott az 1930-as években Baráth Tibor.

1928-ban Oslóban, 1933-ban Varsóban, 1938-ban Zürichben volt kongresszus, a második világháborút követően pedig elsősorban Hans Nabholz svájci történész munkájának és a Rockefeller Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően már 1946-ban elkezdődött az újjászervezés. 1950-ben Párizsban így megtarthatták a 9. kongresszust, a hidegháborús légkörben azonban a szovjet blokk országainak történészei nem lehettek jelen. Így is 1400 delegátus jelent meg 33 országból. Azóta minden 5. évben 1500 körüli létszámmal tartják a kongresszusokat. Ma a CISH-nek 53 tagországa van és a tagországokéhoz hasonló tagsági jogokkal és kötelességekkel rendelkezik 23 ún. affiliált nemzetközi történettudományi szervezet, amelyek egy-egy szakterület kutatóit tömörítik és 12, a CISH által alapított ún. belső bizottság, amely a CISH által fontosnak tartott, de megítélése szerint nem eléggé művelt témák kutatását hívatottak elősegíteni. (A részletes listát lásd itt. További információk a CISH tevékenységéről a honlapon).

A kongresszusokat a CISH vezető szerve, a Bureau készíti elő. A jelenlegi elnök Marjatta Hietala professzor, a finnországi Tampere Egyetem Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi/Történettudományi Iskolájából, főtitkára Robert Frank, a Sorbonne 1 professzora. A magyar nemzeti bizottsági feladatokat az MTA Történettudományi Bizottsága látja el, elnöke R. Várkonyi Ágnes, alelnökei Deák Ágnes és Tringli István, titkára Rácz György.

Valamennyi nemzeti bizottság és szakmai szervezet tehet javaslatokat megvitatandó témákra. A Bureau javaslatait a két kongresszus közötti, a következő kongresszus előtt három évvel tartott közgyűlés (ahol a CISH minden tagja egy szavazattal rendelkezik) vitatja meg és véglegesíti. A három legfontosabb téma három egész napot kap, más témák háromszor fél napot, a továbbiak egy-egy fél napot. Összesen 120-130 vitaülésre kerül sor, többnyire 10-15 ülés zajlik párhuzamosan a kongresszus öt munkanapján. Kiemelt jelentőségű a plenáris nyitó- és záróülés, ahol átfogó, a szakmán túlmutató előadások hangzanak el, 2010-ben például a nyitóülésen a víz történelmi jelentőségéről, a záróülésen pedig a történelem nem tudományos értelmezései és a szakma közötti viszonyról.

Az egyes ülések elnökeit és szervezőit a Bureau bízza meg, általában öt-hat 10–15 perces (gyakran a teljes szöveget előre elektronikusan vagy nyomtatásban publikált) bevezető előadást követ 60–90 perces vita. A formális vitákhoz hasonló jelentőségű szakmai információcserére adnak lehetőséget a folyosói beszélgetések és a könyvkiállítás, amin 2010-ben 18 európai és amerikai könyvkiadó kínálta történettudományi publikációit.

A legutóbbi, 21. kongresszusra Amszterdamban került sor 2010-ben. A szervezet megkezdte a felkészülést a 2015 augusztusában a kínai Jünanban megrendezendő 22. kongresszusra.

A specifikus témák és kerekasztal-beszélgetések száma most előreláthatóan nagyobb lesz az amszterdaminál (21 és 15 volt 2010-ben), hogy több érdeklődő látogasson el a kongresszusra. A programot a 2012. szeptember 7–8. közötti budapesti közgyűlésen véglegesítik. A közgyűlést és az ehhez kapcsolódó szeptember 6-i nemzetközi konferenciát a migrációkutatás helyzetéről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete szervezi.

Pók Attila–Péterfi András