Beszélgetés a közelmúltban megjelent török hódoltsági témájú könyvekről Szentgotthárdon

SAM 0906Szentgotthárd város önkormányzata az idén is megrendezte Történelmi Napok című rendezvénysorozatát, amelynek keretében 2017. július 29-én kerekasztal-beszélgetésre került sor a közelmúltban megjelent a török hódoltsággal kapcsolatos kiadványokról. A rendezvény címe (Sorsforduló a folyó mentén) az 1664-ben Szentgotthárdnál lezajlott csatára utalt, ugyanakkor a résztvevők – a legújabb publikációik fényében – igyekeztek megvilágítani, hogy mit is jelentett a folyóvíz a kora újkori török háborúkban. A beszélgetést intézetünk tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc moderálta, aki közelmúltban jelentette meg Raimondo Montecuccoli 18. században népszerű Mémoires ou Principes de l’art militaire című klasszikus kötetét.

A folyóvizek egyrészt jól védhető természetes határokat alkottak, másrészt a hadjáratok során is rendkívül fontos szerepet játszottak. A korabeli tökéletlen útviszonyok és fejletlen közlekedési eszközök miatt a folyók háborúk során nagy fontosságra tett szert, mint felvonulási útvonalak. A folyók voltak a legkiválóbb országutak, de egyben védelmet is nyújthattak az ellenség támadásaival szemben. Nem véletlen tehát, hogy a hadjáratok során a legtöbb sorsdöntő ütközet is folyóvizek, mocsarak mentén zajlott: 1456 : nándorfehérvári diadal; 1526 : mohácsi vész; 1566 : Szigetvár ostroma; 1664: Szentgotthárd; 1687: Nagyharsány; 1697: Zenta stb. Az oszmán hódítás kezdetétől igen nagy jelentőségre tettek szert a Kárpát-medence belső területein lévő, stratégiai védelmet nyújtó természeti elemek, így a mocsarak, és jelentősebb folyók. Ez vezetett például a Rába minden korábbinál részletesebb felméréséhez az 1540-es években és ekkor kezdődött el másodlagos védelmi vonallá való kialakítása. A beszélgetés során először Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára vezetője mutatta be "Nekünk mégis Mohács kell ..." című 2016-ban megjelent tanulmánykötetet, amelyben a csata rejtélyes kérdései mellett számos új információ és alapvető forrás is napvilágot látott. Ezt követően Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető docense vette át a szót és röviden felvázolta a Szigetvár–Turbék projekt jelentősebb eredményeit és bemutatta a nemrég megjelent a Szulejmán szultán Szigetváron című könyvet.

 

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata