MadridA madridi Complutense Egyetem Hadtörténeti Tanszéke és a madridi székhelyű Instituto de Historia y Cultura Militar közös szervezésében került sor 2017. október 17–19. között a Complutense Egyetem tanszékének nemzetközi konferenciájára (III Congreso Internacional de la Cátedra Extraordinaria Complutense de Historia Militar), immár harmadik alkalommal. Az Armamento y equipo para la guerra/Fegyverzet és hadszervezet háború idején címet viselő háromnapos tanácskozáson három magyar kutató is részt vett. A konferencia részletes programja itt és itt olvasható.

Korpás Zoltán referátumában Bernardo de Aldana tábormester ostromtechnikai, tüzértiszti és várépítészeti kompetenciát elemezte két magyarországi várostrom (Csábrág és Murány), illetve egy várépítés (Szolnok) példáján. Az előadás szakmai jelentősége abban rejlik, hogy a spanyol történészek számára teljesen novum a spanyol katonaság magyarországi jelenlétének ismerete a 16. század első felében, ezen belül Bernardo de Aldana az elérhető publikációk ellenére is sajnos még mindig nagyrészt ismeretlen személyiség számukra. E kontextusban a Habsburgok oszmánellenes harcai Magyarországon összevethetővé válnak a spanyol (had)történelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű németalföldi háborúkkal.

Bagi Zoltán Péter előadásában Miguel de Lopeznek vagy – ahogyan a korabeli német iratokban szerepel – Don Lopeznek a tizenöt éves háborúban (1591–1606) befutott karrierjét mutatta be. A spanyol tiszt Németalföldről került a magyarországi hadszíntérre Adolf von Schwarzenberg lovasaival, halálát pedig kapzsisága okozta, hiszen egy tiszttársát gyilkolta meg a zsákmányáért. A gyilkosság kiderült, Lopezt pedig tettéért kivégezték. Az előadás jelentőségét mindenekelőtt az adta, hogy a spanyol kollégák számára a spanyol katonák jelenléte és tevékenysége a hosszú török háborúban jószerivel ismeretlen.

Martí Tibor, intézetünk munkatársa az Aranygyapjas Rend öt 17. századi magyar tagjának (Esterházy Miklós, 1628; Pálffy Pál, 1650; Wesselényi Ferenc, 1660; Zrínyi Miklós, 1664; Esterházy Pál, 1681) pályáját, törökellenes harcokban való részvételüket és ehhez kapcsolódó családi hagyományaikat mutatta be. Az előadó külön figyelmet szentelt emellett a Tiroli II. Ferdinánd főherceg nevezetes ambrasi gyűjteményének részeként fennmaradt, a magyarországi török háborúk résztvevőinek fegyvereire és a 17. századi magyar könnyűlovas harcmodor néhány sajátosságára. Mindezek ugyancsak újdonságokkal szolgáltak a spanyol hadtörténészeknek.

A konferencia összességében újabb fontos állomás volt a kora újkori spanyol–magyar történészi kapcsolatok erősítésében, ezúttal Madridban folytatva a 2016. tavaszi sikeres budapesti magyar–spanyol tanácskozást.