Beszámoló a murgai egyháztörténeti konferenciáról

01A festői környezetben fekvő aprócska tolnai zsákfalu, Murga adott otthon az immár harmadik alkalommal megrendezésre került Egyháztörténészek Országos Találkozójának. Az egykor közel ezerfős sváb község történetét röviden Balogh Margit, intézetünk tudományos főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkáráságnak vezetője, a konferencia főszervezője foglalta össze a rendezvény megnyitásakor. A konferencia előadásai itt tekinthetőek és hallgathatóak meg.

 

02Az előző évek pécsi és nyíregyházi találkozóit követően az idei konferencia témája az Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai volt. Az egyháztörténészeket elsőként Felkl Márton polgármester köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy a kis településnek óriási megtiszteltetés volt, hogy vendégül láthatta a konferenciát. Fodor Pál főigazgató köszöntőjében üdvözölte a 2014-ben Pécsről elindult kezdeményezést, amelyet idén intézetünk szervezhetett meg, tudatos választással Budapesttől távol. Rámutatott, hogy az egyes, a konferencia középontjában szereplő forrástípusok vizsgálata nagyfokú forráskritikát igényelnek, ugyanakkor rendkívül fontos alapforrásai nemcsak az egyháztörténetnek, hanem a történettudomány számos más irányzatában is. Végül Heidl György, a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézetének igazgatója tolmácsolta a pécsi megyéspüspök, Udvardy György üdvözletét. Heidl a saját kutatásaiból hozott példákon keresztül érzékeltette a magániratok, mint történeti források fontosságát és időbeliségét. Előképként Szent Ágoston Vallomásait említette, amely emlékiratként is értelmezhető, és a késő antik kor egyik kiemelkedő forrása.

03A következő két nap folyamán nyolc, egymást követő szekcióban folyt a tanácskozás. Négy ülésszak fő vizsgálati területe a naplók voltak, míg két-két szekció a magánlevelezéseket, illetve műfaji-módszertani kérdéseket elemzett. Az első szekció két, az egész konferenciát felvezető előadását Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke tartotta. Várszegi Asztrik főapát a katolikus egyházban keletkezett források felől közelítette meg a magániratok felhasználhatóságát, egy rövid áttekintést nyújtva a pannonhalmi főapátok után maradt naplókról. Ennek középpontjában Legányi Norbert főapát (1958–1969) naplói álltak. Földváryné Kiss Réka a konferencia színhelyéhez kötődő lelkészi naplót mutatott be. Az összehasonlító előadásban Pap László murgai lelkész naplóin keresztül mutatta be, hogy a kommunista diktatúra által ellehetetlenített, szólásszabadságuktól megfosztott református értelmiség és befolyásos lelkészek ezeken az ego-dokumentumokon keresztül tudták kifejezni és továbbadni gondolataikat.

04A felezeti sokszínűség a többi előadásra is jellemző volt: katolikus, református, evangélikus, unitárius és ortodox papság által keletkeztetett források álltak a vizsgálatok középpontjában. Az egyházi hierarchia is vegyesen jelent meg, az egyházi társadalom legfelsőbb rétegeitől egészen az alsópapság soraiig bezárólag széles spektrumot ölelt fel az áttekintés. Az előadások zöme 20. században keletkezett forrásokat vizsgált, emellett az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc jelentett még fontos időbeli csomópontot.

05Több előadó is összehasonlító elemzés keretén belül vizsgálta az adott forrásokat. Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója az 1848 őszi zalatnai vérengzést vizsgálta több forrás alapján, bemutatva, hogy az áldozatok számának növelése, a tragédia még tovább fokozása sokszor sajátos egyéni motiváció nyomán történt. Hasonlóan 1848–1849 állt a középpontban Zakar Péter a Szegedi Tudományegyetem oktatójának előadásában, aki egy magyar- és egy császár-párti szerzetesi naplót ütköztetve mutatta be az Arad környéki hadmozdulatokat és azok egyéni interpretációját.

06Az egyedi források mellett komplex személyi hagyatékok vizsgálata is bemutatásra került. Esty Miklós pápai kamarás, érseki gentiluomo leveleit, naplóit egy külön kutatócsoport (Sági György, Tóth Krisztina, Rétfalvi Balázs) tárja fel, hisz több évtizedes működése új megközelítésbe helyezi a 20. századi magyar egyháztörténelem számos sorsfordulóját. Czúthné Gyóni Eszter, az ELTE TÓK adjunktusa Horváth Konstantin zirci perjel többkötetes naplóját mutatta be a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött teljes személyi hagyaték és az egyéni életút kontextusában elhelyezve. A hagyományos, írott források mellett a 20. század új technológiájával rögzített visszaemlékezés is vizsgálatra került. Fejérdy András, Intézetünk munkatársa Magyary Gyula prelátus hangszalagra mondott visszaemlékezéseit mutatta be, forráskiadási-módszertani kérdéseket is vizsgálva.

07A módszertani kérdések visszatérő elemei voltak a konferenciának, már az első nap tematikus blokkjain belül is. Baranyai Balázs egy 20. századi premontrei kanonok, Tancsics Adorján feljegyzésein keresztül elemezte az ego-dokumentumok vizsgálati lehetőségeit. A konferenciát záró módszertani szekciók során Isó Gergely Ordass Lajos evangélikus püspök naplóinak kiadási kérdéseit tekintette át. Átfogóbb jelleggel közelített a kérdéshez Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki Levéltár igazgatója, aki az elmúlt másfél évtized forráskiadási tapasztalatait összegezte. A hagyományos forráskiadási szempontokon túl több hasznos észrevételt tett, amelyet saját forráskiadási munkái során gyűjtött. Ezek között olyan, nem megszokott kútfő is szerepelt, mint például Shvoy Lajos székesfehérvári püspök amerikai útjáról fennmaradt filmfelvételek digitalizálása és közzététele modern adathordozókon.

08A konferencia tematikai, módszertani sokszínűsége, az előadók által bemutatott források és kutatási projektek gazdagsága ismét igazolta az egyháztörténészek éves találkozóinak hasznát. Ezt a tapasztalatot erősítette meg, hogy már elhatározás született a 2017. évi találkozó megszervezéséről is, amelynek a Pannonhalmi Főapátság lesz a házigazdája, amelyet a második nap végén Várszegi Asztrik főapát jelentett meg. A konferenciát három kötet bemutatója zárta, közte az Intézet kiadásában megjelent 1931. és 1942. évi egri zsinatok Tengely Adrienn által végzett feldolgozása. A konferenciát Zombori István és Varga Szabolcs összegezte. Mindketten kihangsúlyozták, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett országos találkozó sikere megerősítette, hogy helyes volt a kezdeményezés elindítása 2013-ban, amely mára már az egyháztörténészek egyik legfontosabb szakmai fórumává nőtte ki magát. A fotókat Tüskés Anna készítette.

Mihalik Béla

Közelgő eseményeink

Médiatörténeti mozaikok
K, dec. 12. 10:00

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata