Beszámoló Klement Judit előadásáról

Klement 2Hagyománnyá vált, hogy a Hanák Péter-díj átadásakor az előző évi díjazott tart előadást. A Hanák Péter Alapítvány 2011. évi díjazottja Klement Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet fiatal kutatója volt, aki a Gőzmalmok a Duna partján című könyvéért érdemelte ki a kitüntetést. Könyvében a fővárosi gőzmalom-vállalkozások történetét, működését tárta fel az 1850-es évektől 1914-ig terjedő időszakban, amivel a hazai vállalkozókat és vállalkozásokat mutatta be a „hőskorban”. A malomipar volt ugyanis a 19. században kialakuló magyar kapitalizmus első igazi húzóágazata, Budapesten pedig az ország legnagyobb gőzmalmai épültek fel.

Klement 1A 2012. évi Hanák-díj átadásakor, november 6-án tartott előadás a Vállalkozóktól a vállalkozásig. Egy társadalomtörténeti kutatás gazdaságtörténeti haszna címet viselte. Ebben – könyve témájához kapcsolódóan – Klement Judit kutatásainak azon eredményeiről beszélt, amelyek az eredeti – társadalomtörténeti – szempontokon túl gazdaságtörténeti vonatkozásban is jelentőséggel bírnak. Kutatásainak központi kérdése a vállalkozói típusok meghatározása volt, melynek során az előadó elkülönítette az alapítók, a tulajdonosok és a malomvállalatok vezetőinek kategóriáit. Adatbázist készített mindazon személyekről, akik 1850-től egészen 1914-ig valamilyen meghatározó pozícióval rendelkeztek az ágazatban, így 1431 fő tulajdonosról és 607 fő cégvezetőről gyűjtött adatokat. Ezek elemzése során kimutatta, hogy a vállalatoknál nagyon jelentős volt a vezetői pozícióban lévők szerepe. A vizsgálat lehetőséget nyújtott különböző karrierutak felderítésére is, bár ekkor a vállalatok hierarchiája még nem alkotott stabil rendszert. Az alapítók körének vizsgálata kimutatta, hogy 186 ember lehetett gőzmalom-alapító, akiknek a kétharmada kereskedő, többnyire terménykereskedő volt. Kiderült továbbá, hogy nagyon erős családi összefonódás jellemezte a malomipari vállalkozókat (mely jelenség a 19. századi magyarországi kapitalizmusra általában jellemző volt).

Az előadás második felében Klement Judit egy részmintán mutatta be, hogyan hozhat egy társadalomtörténeti kutatás gazdaságtörténeti eredményeket. A malomvezetők csoportját vizsgálva talált olyan személyeket, akik több cégben is tevékenykedtek. Egy részük az előd vagy utód cégben viselt pozíciót (tehát nem váltott munkahelyet, csak a cég változott „felette”), illetve részben a különböző malomcégek közötti karrierutakat valósította meg. Ugyanakkor a különböző cégek vezetésében egy időben tevékenykedő személyek már Klement 4Klement 5bizonyos vállalati együttműködésre utalnak. Az egyidejű jelenlét, a személyi átfedés értelmezése lehet egyrészt a közgazdaságban ismert „interlocking directorship” jelensége (bank és iparvállalat közötti összefonódás jele – ezt mutatta a bankárok jelenléte a malomiparban), lehetett egy közeli fúzió előkészítése (erre több konkrét esetet hozott fel az előadó), illetve valamilyen hosszú távú együttműködés jele. A személyi átfedések oka lehetett még olyan titkos megállapodás különböző cégek között, amelyben a felek kölcsönösen részt vettek egymás cégének vezetésében, igazgatói tanácsában, bizonyos ügyekben együttműködve, miközben a cégek papíron és a világ előtt önálló vállalkozásokként jelentek meg. Klement Judit szerint tehát az 1900-as évektől megjelenő személyi átfedések a magyar malomiparban olyan titkos-féltitkos megállapodásokat jeleznek, amelyek egyrészt valamilyen nem nyilvános kartellezési gyakorlatot mutatnak (hivatalos kartell nem volt!), másrészt előkészítői voltak az 1920-as évek malomipari „összeolvadásának”, melynek során az Első Budapesti Gőzmalom Rt.-be olvadtak a budapesti és vidéki malmok.

Farkas Ildikó

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata